8660 Tab, Kossuth Lajos utca 86.
Tel.: 06/84 320-474
E-mail: tabmuvkozpont@gmail.com

Nyitvatartási idő:
Hétfő, kedd, szerda: 11.00-19.00
Csütörtökön: 9.00-19.00
Pénteken: 8.00-14.00; 18.00-20.00

Intézményünk

Intézményünk

1960-ban ünnepélyes keretek között adták át a Művelődési Központot, amely 1980-ig a település könyvtárának is helyet adott. A korszerű közművelődési intézmény a művelődő közösségek részére, a szabadidő aktív és hasznos eltöltésének biztosítására nyújtott szolgáltatásokat kínálta.

2006-ban nagyszabású felújításon esett át. 2015 óta Zichy Mihály Művelődési Központ néven működik. Nevét a festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakjáról, Zichy Mihályról, a rajzoló fejedelemről kapta, aki a közeli Zala településen született 1827. október 14-én. Mellszobra az intézmény előtt található, amit 2015-ben, a mester születésének 188. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek között koszorúzott meg Zala és Tab település polgármestere.

A Zichy Mihály Művelődési Központ otthona a közösségeknek, nélkülözhetetlen épülete az értékes közművelődésnek, helye az igényes kultúraszolgáltatásnak, szíve Tab városának. Egy hely, ahová jó betérni és ahol érdemes maradni.

450 fős színháztermével, állandó kiállítóterével, több közösségi termével Koppány-völgye legnagyobb közművelődési intézménye, ahol színházi előadások, ismeretterjesztő-és prevenciós előadások, kiállítások, szakkörök, klubfoglalkozások, koncertek valósulnak meg.

Szeretettel várjuk!
Zichy Mihály Művelődési Központ – Tető a Közösségek fölött.

Anno

Tabi Zichy Mihály Művelődési Központ a múltban

Tab község vezetése 1940-ben a Kultuszminisztériumhoz fordult és kérte segítségét Művelődési Ház építése céljából. A kérést elutasították, mivel a Földművelésügyi Minisztérium 1930-ban 10 ezer pengő állami segélyt adott a Tabi Népház felépítésére, ahol a Népművelő Testvérek Társasága óvodát tartott fenn, és különböző tanfolyamokat szerveztek. Az apácák által működtetett intézményt 1948-ban államosították, ezzel vált sürgőssé a járás központjában olyan intézmény felállítása, mely valós, mindenféle művelődési igényeket kielégít. Az építési munkálatok Till Ernő tervei alapján 1957-ben megkezdődtek. Az épületet ünnepélyes keretek között Benke Valéria az akkori művelődésügyi miniszter adta át 1960. január 22-én. Annak ellenére, hogy a tervezett két épületszárny nem épült meg, az átadást követően odaköltözött a Járási Könyvtár is, ahol lehetőség nyílt szabadpolcos kölcsönzés bevezetésére és a szolgáltatások bővítésére. A szakkörök számának növekedésével a hely egyre szűkösebbé vált, melyek napról napra egymás működését akadályozták.

Már a megnyitás után megalakult a színjátszó, amatőr rádiós, fotós, modellező, bélyeggyűjtő szakkör, illetve a néptánccsoport is. Volt időszak, amikor a modellezők megyei versenyeken indultak és eredményesen szerepeltek. Az Állami Déryné Színház és a győri színház is rendszeres előadásokat tartott a művelődési házban. 1969. április 11-én a városban került sor az Ötös lottó kihúzására is.

A hetvenes évektől a községben lényegesen növekedett az amatőr művészeti csoportok száma, melyben nagy szerepet játszott a Vegyeskórus, a Nyugdíjas Klub létrejötte, a néptánccsoport, dzsessz-balett, művészeti torna tanfolyamok működtek, az asztaliteniszezési és sakkozási lehetőségekről már nem is beszélve. Tovább színesítették a művelődési ház programját a különböző nyelvi tanfolyamok, gyermek és felnőtt kézimunka szakkörök, az amatőr filmkészítők.

A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején a fokozódó gazdasági problémák miatt egyre visszafogottabbak lettek a beruházások, a költségvetés megnyirbálása pedig a művelődési otthonok fejlesztését is megnehezítette. A tabi Művelődési Központot 1981. márciusában a Videoton, Mezőgép, Campingcikk Vállalat, OTP, ÁFÉSZ, BVG, Költségvetési Üzem, Béke TSZ, Kapolyi Haladás TSZ üzemeltette. A megállapodás célja volt, hogy a művelődéspolitikai célkitűzéseket minél eredményesebben végre tudják hajtani. Jogi alapjául szolgált a Művelődési Miniszter 4/1995. (VI. 15.) MM. számú rendelete a Művelődési Otthonok közös fenntartásáról. Az ebből befolyó összegből tudták bővíteni a művelődési ház személyzetét, egy fő módszertani előadó személyében, akinek a feladata a vállalati, üzemi és társközségi népművelés volt és állandó kapcsolatot tartott fenn az üzemi kultúrfelelősökkel. A művelődési központ vezetőségének tagja volt az üzemi kultúros, akit az együttműködésben részt vevő szervek bíztak meg.

A művelődési intézmény által szervezett programokat folyamatosan hirdették a közös fenntartásban részt vevő szervezetek munkahelyi hirdetőtábláján, akik ingyenesen használhatták a kultúrház termeit tanácskozások és közgyűlések céljából. Ezen túlmenően az üzemi dolgozók családi rendezvényeik megtartására, és az üzemek szocialista társadalmi ünnepségeinek megtartására is használhatták a termeket. Mivel a korszak tipikus jellemzője, hogy vezető pozícióba leginkább politikailag megbízható, semmint megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek kerültek, ezért a hetvenes évek végén nyolcvanas évek elején sokszor került sor igazgatóváltásra.

1980-ig a Központi Könyvtár ebben az épületben kapott helyet. Elköltözése után az emeleti részt is a művelődési központ vette igénybe. Az intézményben ekkor még működött bérlőként a Filmszínház, a vetítéseket heti 5 alkalommal tartották, általában 19.30 órai kezdettel, kivéve vasárnap, amikor 15.30 és 17.30 órakor kezdődtek az előadások.

Számos színvonalas színházi előadásra is sor került ebben az időben. Az intézmény nyitva tartása ekkor minden nap 8.00-22.00 óráig volt meghatározva. Az intézményben ekkor főállásban 10 fő dolgozott (igazgató, gazdasági ügyintéző, 3 fő szakalkalmazott népművelő, technikus, gépkocsivezető, 2 fő takarító és karbantartó). A helyi közművelődési munkában a főállásban dolgozókon kívül tiszteletdíjas klub, szakkör és tanfolyamvezetők is részt vettek összesen tízen. A művelődési központ tiszteletdíjasaiként 11 népművelési ügyvezető dolgozott a társközségi kultúrházakban. A Somogy Megyei Moziüzemi Vállalat alkalmazásában álltak a tabi Filmszínház dolgozói, összesen hatan. Az intézményben három klubhelyiség, 2 előadói terem, 1 színházterem színpaddal, 1 színházi öltöző, 1 büfé, 3 irodahelyiség, 1 ruhatár, 2 mellékhelyiség és 3 raktárhelyiség található a mai napig is.

Kiemelkedő jelentőséggel bírtak az évente megrendezett járási Művészeti Szemlék. Jelentős szerepet játszott, a fiatalság nagy örömére a Filmszínház beindítása. Heti négy napon át öt alkalommal vetítettek filmeket, a téli időszakokban pedig bérletes filmklubokat szerveztek gyermekek és felnőttek számára egyaránt. A hely még nem volt elég ahhoz, hogy kamarahangversenyeket illetve pódiumesteket tartsanak. A minden évben megrendezett kiállításokat elsősorban helyi és megyei képzőművészeti alkotásokból állították össze, egy alkalommal Tabon nyitották meg a Képzőművészeti Világhét járási rendezvénysorozatát, mely azért volt jelentős a központ életében, mivel ekkor avatták fel a Kalló Viktor által készített Zichy Mihály mellszobrot, amit az épület előtt helyeztek el. Az ünnepséget követően közönségtalálkozóra került sor Nagy Ferenc fafaragó népművésszel és Bóka Dezső festőművésszel.

Ebben az időszakban problémaként merült fel, hogy a vidéki kulturális intézmények sokáig nem rendelkeztek „közművelődési autóval”, ami gátolta a kapcsolattartást más intézményekkel. A színpadtechnika és a villamos hálózat egyre elavultabb volt, terem bővítésre lett volna szükség kamaraműsorok, pódiumestek rendezésére.

A nyolcvanas években az intézményben szervezésre és megrendezésre kerülő ismeretterjesztő előadásokkal felnőtt és gyermekszínházi rendezvényekkel, műsoros estekkel, zenei rendezvényekkel, kiállításokkal, a közösségi művelődést elősegítő klubokkal, szakkörökkel, tanfolyamokkal valamint Tabon és környékén élő emberek szabadidejének hasznos és kultúrált eltöltéséhez adtak lehetőséget, nyújtottak segítséget az intézmény dolgozói. Ezek a szakemberek a helyi közművelődés mellett a társközségi tiszteletdíjas népművelők munkáját is segítették, műsoros rendezvényeket, ismeretterjesztő programokat biztosítottak a társközségi kultúrházakban is.

Művelődési házak létesítése az 1500 főt meghaladó községekben, városok kerületeiben, nagyobb lakótelepeken volt indokolt. Továbbá feltételként volt megszabva egy megfelelő alapterületű, jól berendezett klubszoba, egy helyiség különböző szakkörök számára, illetve egy kisebb színpaddal rendelkező, filmek vetítésére is alkalmas előadóterem. A művelődési házaknak el kellett látniuk azokat a feladatokat is, amelyeket az ún. klubkönyvtárak végeztek. Feladataik között szerepelt a szervezett keretek között folyó ismeretterjesztés.

Összességében úgy gondolom, hogy a tabi művelődési otthon remekül helyt állt a nyolcvanas években, meg tudta oldani persze a lehetőségeihez mérten, hogy az emberek kivehessék részüket a színházi élmények befogadásában, illetve nagyszerűen teljesítette az alkotók és a befogadók közti közvetítő szerepet, ugyanakkor megadta annak a lehetőségét az amatőr művészeti csoportjai által, hogy a befogadókból alkotók válhassanak.

Tab Város Képviselő-testülete az 1991. szeptember 19-i ülésén megtárgyalta és elfogadta az 1992-1994 időszakra vonatkozó szabadművelődés feladattervét. Fő céljának tekintette, hogy tágabb teret biztosít a szabadművelődés gyakorlati megvalósításához. A koncepció meghatározott feladatokat a művelődési központ és könyvtár részére is. Többek között meghatározta, hogy a művelődési központ nyitva tartását naponta 20.00 óráig akkor is biztosítani kell, ha nincs lekötött, szervezett program. Olyan szabadidős tevékenységet kellett biztosítani, mely elősegítette az ifjúság kulturált szabadidejének eltöltését. A központ által szervezett programokat minden hónapban a Tabi Újságban közzé kellett tenni. A feladatterv hangsúlyozta a lakossági igények hozzáigazítását a programokhoz. A közoktatásra építve ismeretterjesztő előadások megtartását szervezte, egészséges életmódra való nevelést, népi hagyomány és kultúra valamint értékek megőrzését felkutatását, színjátszó kör létrehozását. Meg kellett szervezni azon aktivistáknak a körét, akik a művelődés iránt elhivatottságot éreztek, valamint anyagi eszközök gyarapítását pályázatok útján.

1992. február 1-jétől a művelődési központban új technikai felszerelések várták az érdeklődőket. Lehetőség nyílt számítógépes játékokra, videózásra, társasjátékokra, sakkozásra és asztaliteniszre. Hétvégenként táncmulatságokat szerveztek a központ munkatársai. Német nyelvtanfolyamok, tánciskola mellett kézimunka, szövő, fotó szakkör is működött. Az intézményben működött zeneiskola, a „László Imre” körben pedig magyar nótákat énekelhetett az érdeklődő és kikapcsolódni vágyó közönség. Kulturális jellegű kirándulások szervezését is szívesen vállalták.

A kilencvenes évek elején elkezdődött néptáncmozgalom a mai napig is nagy lelkesedéssel van jelen a város életében. A május 1-jei ünnepségek többnyire sportrendezvényekről (labdarúgás, billiárdverseny) és zenés mulatozásokról szóltak. A kilencvenes években Tab városa a németországi Dettenhausennel kötött testvérvárosi kapcsolata révén német területről Tabra látogatott számos művész. Ők számos programmal léptek fel a tabi Zichy Mihály Művelődési Központban.

Néhány jelentős műsorprogram a kilencvenes években, melynek helyszínéül a Zichy Mihály Művelődési Központ szolgált:
● 1994. március 22-én Rauma Music Ensemble (finn kamarahangverseny)
● 1994. április 30-án Sváb Bál
● 1995. május 1-jén Kabos László est Urbán Erika és Körmendi Péter
közreműködésével.
● 1995. december 4-én Papp Rita gyermekműsora, Bajor Imre előadó műsora
● „Magyar királyság történelmi vármegyéinek címerei a XVIII-XIX.
században” címerkiállítás
● 1996. március 25. „Tab néveredete” – tudományos tanácskozás Előadó: Dr.
Magyar Kálmán kandidátus
● 1996. április 27. „Sziporka” Gyermek Ki Mit Tud?
● 1996. október 14-én kaposvári Csiky Gergely Színház előadásában Agatha
Christie: Tíz kicsi néger

A tabi Zichy Mihály Művelődési Központ ma
Az intézmény gazdasági ügyintézését a helyi Tabi Közös Önkormányzati Hivatal látja.
Jelenleg az intézmény vezetését az igazgatója látja el, ezen kívül a közművelődési szakmai feladatokat valamint a házipénztár kezelését és egyes adminisztratív tevékenységet megbízási díjasként két fő végzi. A technikusi teendőket egy fő főállású dolgozó látja el, de ő foglalkozik az intézmény karbantartásával is. Az intézmény tisztántartásáról egy, állományi létszámba nem tartozó könyvtári takarító alkalmazottja gondoskodik. 2017. február 28-ig 2 fő kulturális közfoglalkoztatott segíti a munkát. Az intézmény fontos feladatának tekinti a zenei, irodalmi, színházi előadások valamint képző- és fotóművészeti kiállítások szervezését. A város művészeti csoportjaival, kultúraközvetítő egyesületeivel, hagyományőrző civil szervezetekkel, egyházakkal jó kapcsolatot tart fenn. Művelődési alkalmat teremtenek színházi előadásokkal, zenei hangversenyekkel, amatőr művészeti együttesek önálló estjeivel, műsoros rendezvényekkel, kiállítások szervezésével, valamint a szabadtéri és színháztermi városi rendezvényeken való közreműködéssel.